Az Asperger-szindrómáról a legtöbb szülő keveset tud, pedig kulcsfontosságú a korai felismerés és fejlesztés. Mi az az Asperger szindróma? Mi köze az autizmushoz? Hogyan vegyük észre és mit tehetünk, ha felismerjük? A bejegyzésben összegyűjtöttük, hogy mit kell tudnod a témáról, ha szülő vagy!

Mit találsz a bejegyzésben?

    Mi az Asperger-szindróma? 

    Az Asperger-szindróma az autizmus spektrumzavarba tartozó fejlődési zavar. Az érintettek fő jellemzője, hogy problémájuk van a társas világ megértésével, nehezen értik a  kölcsönös kommunikációt, gondolkodásuk rugalmatlan, a legkisebb eltérés a napirendjüktől is kiboríthatja őket. 

    Ugyanakkor jó beszédkészséggel és intellektuális képességekkel rendelkeznek, nem ritka, hogy intelligenciájuk átlagon felüli.

    Az Asperger-szindróma gyakoriságát nehéz meghatározni, mert az enyhébb eseteket sokszor észre sem veszik. Maga az autizmus elég gyakori: a lakosság 1%-át érinti, ebből lehet körülbelül további 20% Asperger szindrómás.

    Asperger szindrómai jelei körülbelül 3 éves kortól fedezhetőek fel

    Az Asperger szindróma tünetei – Mire figyeljünk szülőként?

    A gyermek “nem jön ki” a kortárs csoporttal, inkább felnőttekkel barátkozik

    Az Asperger szindrómás gyermek empátiája sérült, csak arról beszél, ami őt érdekli, akkor is, nem veszi észre, hogy mást esetleg ez zavar. Előfordul az is, hogy a beszélgetés közepén egyszer csak otthagyja beszélgetőpartnerét. Próbál közeledni a többiekhez, de viselkedése furcsa: olyanokról beszél és olyanokat kérdez, ami nem illik oda, és csak neki fontos. Sokszor nem néz mások szemébe, nincsenek gesztusai, arcjátéka.Nem szívesen adja oda a játékait, emiatt érzéketlennek tűnik és a kortársak kiközösítik, és inkább felnőttekkel barátkozik, akik toleránsabbak. 

    Furcsa beszédstílus, felnőttes, túl pedáns szóhasználat

    Az érintett gyermeket sokszor koravénnek titulálják, nemcsak azért mert inkább a felnőttek társaságát keresi, hanem mert túl felnőttesen, szofisztikáltan fejezi ki magát. Szókincse rendkívül széles, érdekes. Sokszor eltérhet a hanghordozása is, vagy túl hangosan beszél, mikor nincs rá szükség, esetleg folyamatosan hadar. Előfordul az is, hogy automatikusan ismételgeti, amit mások mondanak. 

    Csak az egyenes kommunikációt érti

    A gyermek nem érti a metakommunikációs jelzéseket, a testbeszédet, arckifejezéseket, illetve nem tud a “sorok közt” olvasni. Nem érti a nyelvi humort, a kétértelműséget, sem az iróniát.

    Rugalmatlanság

    Az Asperger szindrómásoknak merev napi rutinja, szabályrendszere van, amit akkor is követ, ha nincs semmi értelme. Az elképzelésétől a legkisebb eltérés is frusztrálja, kiboríthatja. Ez szintén folyamatos szociális konfliktushoz vezethet. 

    Szuperfókusz

    Az aspergeres gyermek bizonyos dolgokkal rendkívül intenzíven, szinte megszállottan foglalkozik, de jellemzően ez egy nagyon szűk érdeklődési kör. Ugyanakkor lehet, hogy az élete többi területét szervezni kell, mert erre nem képes önállóan.

    Érzékenység, fura mozgások, csökkent motoros képességek

    Az autizmusra, és az Asperger-szindrómára egyaránt jellemző, hogy az érintett különösen érzékeny egyes dolgokra, bizonyos ízekre, illatokra, fényre, hangokra. Előfordul, hogy izgalmi állapotban a kezével vagy az ujjaival úgynevezett repkedő mozgást vagy a testével repetitív, csavaró mozdulatokat végez. Sok esetben pedig fejletlen a térérzékelése,egyensúlyérzéke, kézírása nehezen olvasható, nehezen, vagy nem tanul meg például biciklizni.

    Mi a különbség az Asperger szindróma és az autizmus között? 

    Az Asperger szindróma az autizmus spektrumzavar egyik formája. Az Asperger szindróma elnevezés már nem hivatalos, mert az orvostudományban az a megegyezés alakult ki, hogy jellegzetességei megegyeznek a magasan funkcionáló autizmuséval. 

    • Fentebb már említettük, hogy az Asperger szindrómás beteg beszédkészsége és intellektusa fejlett. Ezzel szemben a klasszikus autisták nehezen vagy egyáltalán nem tanulnak meg beszélni, és sok esetben értelmileg is alulmaradottak. 
    • A klasszikus autizmusra jellemző, hogy  az érintettek kifejezetten társaságkerülők, és barátságtalannak tűnnek. Az Asperger-szindrómások nem visszahúzódóak, próbálnak barátkozni, de a többiek számára furcsa, szokatlan módon, illetve néha csak azokkal, akiket kedvelnek.
    • A klasszikus autizmust már sokszor 3 éves kor alatt észreveszik: a baba már csecsemőkorban sem keresi a kontaktust az anyukájával, és elmarad a beszédfejlődése, ezzel szemben az Asperger-szindromát csak 6-7 éves korban szokták felismerni
    Az autizmus leírása 1941-42-re tehető, és Leo Kanner gyerekpszichiáter nevéhez fűződik. Ő a klasszikus autisztikus tünetekkel rendelkező eseteket rögzítette. 1 évvel később Asperger írta le az okos, jól beszélő, de rendkívül furcsa viselkedésű gyermekeket, és már akkor úgy vélte, hogy az ő esetei hasonlítanak a Kanner által leírtakhoz. A 60-as években már megbízható diagnosztikus eszközök voltak a klasszikus autizmus megállapítására, de először Lorna Wing különítette el a gyakorlatban az Asperger-szindrómás eseteket a klasszikus autizmustól. Ez nagy előrelépést jelentett a szülők elfogadásának megteremtésében, mert sokan nem tudták elfogadni, hogy értelmes, jó beszédkészségű gyermekük autista. Az Asperger szindróma azóta is nagy figyelmet kap mind a szakmában, mind a társadalomban: az Asperger szindrómások közösségében még mindig ellenállás tapasztalható az autista megnevezéssel szemben.

    Mit tegyünk Asperger gyanú esetén?

    Ha az Asperger szindróma jeleit tapasztaljuk, minél előbb keressünk fel egy gyermekorvost, gyermekpszichológust, és mondjuk el a tapasztalt furcsaságokat!

    Asperger teszt 

    Az Asperger szindróma megállapításához ideális esetben több szakember, pszichiáter, gyermekpszichológus és pedagógus hosszabb időn keresztül történő vizsgálata szükséges. A gyermeknek vizsgálata pszichésen standardizált beszélgetős, játékos tesztekkel történik,(ADOS) a szülővel pedig egy szintén standardizált interjút (ADI-R) készítenek, amelyben a gyermek születése óta az egész fejlődési folyamatot vizsgálják. Bár Magyarországon kevés a szakember, elindult egy javuló tendencia ebbe az irányba, és az Eltén például Európában egyedülálló módon autizmus szakos fejlesztő gyógypedagógusokat képeznek.

    Gyógyulási esélyek

    Az Asperger szindróma esetén klasszikus értelemben vett gyógyulás nincs, viszont az időben elkezdett fejlesztés megfelelő szakemberekkel az életminőség óriási javulását eredményezi. Van olyan Aspergeres felnőtt, aki egyáltalán nem szorul támogatásra, elég neki, ha 2 hetente terápiára jár, és van, akinek az életét szervezni kell. 

    Az érintettek közül sokan járhatnak egyetemre, és a munkaerőpiacon is van esélyük, főleg, ha a környezetük tud a rendellenességről és támogató közegbe kerülnek. Természetesen nagy szerepet játszik a zavar súlyossága. 

    Asperger szindróma felnőttkorban

    Az Asperger szindróma párkapcsolat kialakításánál jelent nehézséget, hiszen az érintett nem érti a társasági szabályokat, sokszor a szexuális érdeklődése is későn jelentkezik, illetve csekély.

    Az Asperger szindróma nőknél és férfiaknál különbözőn jelenik meg. A férfiak kifejezetten reál beállítottságúak, részletekbe menően érdekli őket az asztrofizika, matematika, gépek működési elve, furcsaságuk markáns. Ugyanakkor a nőket jobban érdekelhetik a humán témakörök, mint a filozófia, pszichológia, illetve szeretik az irodalmat, fikciót. Többet olvasnak a szociális normákról, emiatt könnyebben alkalmazkodnak és maradnak rejtve. Magyarországon háromszor annyi férfit diagnosztizálnak autizmussal, mint nőt.

    Az Asperger szindróma kezelése

    A terápia hasonló a klasszikus autizmus kezeléséhez, a különbség, hogy ebben az esetben több verbális segítséget alkalmaznak, de ebben az esetben kiemelten fontos a vizuális támogatás. Az aspergeres számára nagyon fontos a strukturáltság: elmagyarázni, hogy pontosan mi az elvárás, hogyan jut el a célig és mi a sikerélmény. Kiemelt szerepet kap a társas készségfejlesztés, a video feedback tréning, amely egy szociális történetmesélési technika. A terápia célja, hogy minél önállóbb legyen az aspergeres felnőtt, minél több sikerélménye legyen, de nem cél, hogy olyanná formáljuk, mint a többiek.

    Reméljük, a bejegyzésből minden kiderült, amit tudni szerettél volna! Ha érdekelnek az ehhez hasonló cikkek, nézz körül az oldalunkon!