A gyermekek életében meghatározó élmény az a három év, amit az oviban töltöttek. A kis félénk, anyás csöppségekből az itt töltött évek alatt iskolaérett okos nagylány vagy nagyfiú válik.

Itt az ideje tehát, hogy elkezdődjön az iskola! Azonban mint minden korszakot, ezt is méltóan kell lezárni. A búcsú az óvodától ugyanis nem mindig könnyű: rengeteg szokás, élmény és a megszokott környezet, napirend is ideköti a gyerekeket. De sokszor a szülőnek is nehéz az elválás: a biztonságos környezet, az óvónénik, dadusok búcsúztatása.

Az óvodai ballagó versek (és dalocskák) nem csak a ballagáson szerepelhetnek: közösen olvasgatva, a témáról beszélgetve segítik az elválást is az ovitól. 

Jó szavalást! 

Búcsú az óvodától 

Bihari Klára: Válás az óvodától

Most látom csak, milyen szép itt,
Színes képek hófalon.
Virág tarka cserepekben,
Játék földön, asztalon.

Itt játszottam három évig,
Nőttem, s velem nőtt a szék,
A baba, a labda, az autó,
Tanultam verset, mesét.

A csengőig ágaskodtam,
Most elérem könnyedén,
S a kicsiknek most én mondom,
Te is megnősz kisöcsém!

Holnap már nem csengetek be,
Nem játszom az udvaron,
De három év örömével,
Megyek tovább utamon.

Pákozdi Gabriella: Óvodás-kor

Először az óvodában
szomorfelhő voltam:
sírtam-ríttam s nem értettem,
napfény-anyám hol van.
Ahogy teltek-múltak napok,
fürge szellő lettem,
kergetőztem jókedvemben
ringó-zsongó kertben.

Aztán, mikor eljött a tél,
hópehellyé váltam,
minden bágyadt délutánon
álomköddel szálltam.
Mesetündér, örömkönnyet
ha ejtett ölemben,
varázsától szivárvánnyá
nőtt csupaszín lelkem.

És ha forró nyári napon
lábam toporzékolt,
dörögtem és villámlottam,
mint a dühös égbolt.
Holdéletű óvodás-kor
elfogyott, úgy bánom!
Emlékeim csillagszőttes
éjbatyuba zárom.

Minden este az ágyamból
felnézek az égre,
ott kacsingat aranysárgán
a múlt ezer képe:
Óvónénik és dadusok,
mackók, csodalények,
bűvös udvar, dalok, versek –
bennem örök éltek.

Takács Klára:Mezei csokor

Tarka mező virágai,
lilák, sárgák, kékek,
hadd kötök most belőletek
búcsúcsokrot, szépet.

Búzavirág, pipacs, láncfű
marad még a réten,
búcsúzom az óvodától,
hadd búcsúzzam szépen.

Tóth Juli: Óvodások búcsúzója

Énekszótól hangos
a mi, kedves óvodánk.
Kis polcokról minden játék,
kíváncsian néz le ránk.

Növekedtünk, okosodtunk,
s ez a pár év elszaladt.
Tarka csokorral kezünkben:
már csak a búcsúzás maradt.

Mese, játék nem jön velünk,
itt hagyjuk az óvodát,
De elvisszük a szívünkben,
Óvónéni mosolyát.

Pintér Béla: Mesevilág – Ovis ballagó (dalocska)

Mentovics Éva: Hív a csengő

Három éves múltam éppen…
eleinte sírtam, féltem.
Eltelt egy év, kettő, három,
hat gyertya ég a tortámon.

Gyorsan szálltak el az évek.
Már nem sírok, nem is félek.
Sőt, hogyha még engednétek,
itt töltenék néhány évet.

Tudom, tudom, ezt nem lehet.
Meg is értem, és elmegyek.
Vágyom is a sok tudásra.
Vár a tankönyv, irka, táska!

Csengő hív a tantermekbe.
Vár a betű, számok, lecke…
Óvónénik, kispajtások-
néha azért visszajárok!

Tandori Dezső: Óvodások ballagó-dala

Billegünk,
ballagunk,
jó így körbejárni;
itt vagyunk
meg ott vagyunk:
Tessék meg-megállni.
Mint a fűben a madár-
körülnéz és messze száll.

Billegünk,
ballagunk,
mindent körbejárunk;
itt vagyunk
meg ott vagyunk:
ez volt a mi házunk.
Megszerettünk
óvoda-
nem felejtünk el soha!

Búcsú az óvodától

Vicces óvodai ballagó versek


Kovács Barbara: Középsősök búcsúja a nagyoktól

Igaz, hogy a labdát tőlünk
sokszor elvettétek,
Mégis sajnáljuk,
hogy innen majd elmentek.

Igaz, hogy a csúszdáról
sokszor elzavartatok,
Mégis jó volt játszani
veletek, ti nagyok.

Igaz, hogy a kisházat
mindig elfoglaltátok,
Mégis ti voltatok,
a legjobb barátok.

Igaz, hogy a körbe
sose engedtetek,
Mégis nagyon jó volt
játszani veletek.

Igaz, hogy a hajónkon
sokszor ti voltatok,
De mókuskerekezni
minket is hagytatok.

Ezért most kívánjuk
nektek kedves nagyok,
Hogy az iskolában
legyen jó dolgotok!

Kovács Barbara: Sokan mondogatják

Sokan mondogatják: – Megnőtt ez a gyerek!
Bizony megnőttem, iskolás leszek!
Nem tudom…ennek most örülnöm kéne?
Biztosan. De én nem örülök mégse!

Nem szeretném itt hagyni az óvodát soha,
Nem tudom milyen is lesz az az iskola !?
Barátaim közül is sokan itt maradnak,
Az iskolában idegen gyerekek fogadnak.

És új nénik, új bácsik – tanárok azt hiszem,-
Jobb volna az óvónénit magammal vinnem…
Vagy, ami még jobb, tudom a megoldást:
Ide hozom az oviba az egész iskolát!

Iványi Mária – Kicsik búcsúja

Búcsúzik a kiscsoport is,
Nagyfiúk és lányok!
Játék közben mese közben
Gondolunk majd rátok.

Ti se felejtsétek soha
Régi óvodátok!
S kukkantsatok be-be néha
Mikor erre jártok!

Kedves vendég lesz itt mindig,
Peti, Palkó, Márta.
Addig is tanuljatok jól!
A viszont látásra!

Ballagási versek ovisoknak

Óvónő és dadus néni búcsúztató versek

Cinca Katica: Búcsú

Drága, öreg óvódám
milyen szép is vagy ma!
Virágruhát öltöttél fel
erre a nagy napra.

Elbúcsúzom én most tőled
játszottam már eleget,
sírtam is és kacagtam is,
másnak adom helyemet.

Kinőttem az ágyacskámat,
kisszékem is pici már,
fakocka és játékmackó,
Isten veled, mesevár!

Óvónénim, szépen kérlek,
mesélj majd a húgocskámnak
úgy, ahogyan nekem tetted,
hogy ne érje sose bánat!

Dajka nénim, szeretgess meg,
utoljára tekints rám!
Te voltál, ki mindig fáradt,
hogy ragyogjon az óvodám!

Itt az idő, elközelgett,
iskolába indulok,
de hozzátok visszajárni
mindig örömmel fogok!

Raggamby András: Búcsúzás

Édes óvónéni
el kell mostan válnunk!
Egy-két nap és már nem ide:
iskolába járunk.

Hálásan köszönünk
minden jót és szépet…
nem feledjük a sok kedves
óvodás emléket.

Azokat se, akik
velünk foglalkoztak
s értünk annyi fáradságos
áldozatot hoztak…

Édes óvónéni!
fél szívünk itt marad…
mert az, aki jóságot vet,
szeretetet arat…!

B. Radó Lili: Búcsú az óvodától

Óvónénit köszönti ma
minden versünk, kis dalunk:
elbúcsúzunk, mert az ősszel
iskolába indulunk!

Búcsúzunk az óvodától
köszöntővel, énekkel.
De amit itt megtanultunk,
nem felejtjük mégsem el.

S ha lármáztunk is egyszer-egyszer
s okoztunk is néha bajt,
kérjük mégis: szeretettel
gondoljon ránk vissza majd!

Molnár Orsi: Búcsú az ovitól – Dal az óvónéniknek

Kovács Babara: Dadus néni , dadus néni

Dadus néni, dadus néni
de kár, hogy már el kell menni!
etetgettél, öltöztettél,
babusgattál, nevelgettél.

A cipőnket megkötötted,
az orrunkat törölgetted,
a ruhánkat hajtogattad,
fésülgetted a hajunkat.

Tanítottál söprögetni,
teríteni, ágyat vetni.
kezet mosni, arcot mosni
öltözőben rendet rakni.

Hogyha sírtunk, vigasztaltál
rosszak voltunk, jól megszidtál
tanítottál szépen kérni,
amit kaptunk, megköszönni.

Mi most megköszönjük néked,
háromévi kedvességed,
türelmedet, szereteted,
sose feledjük nevedet!

Elek István: Mint a kertész

Mint a kertész virágait
gondozza és neveli,
úgy becéznek, óvnak engem óvónéni szemei.
A virág az illatával
mondja azt, hogy: „Köszönöm!”
én meg a sok jót a szívem melegével köszönöm.

Kedves Olvasónk! Nemrég indítottuk Facebook oldalunkat. Még kevesen vagyunk, de a te követéseddel már eggyel többen lehetünk. Ha tetszett a bejegyzés, like-old az oldalunkat és tarts velünk! Köszönjük szépen!

This message is only visible to admins.
Problem displaying Facebook posts. Backup cache in use.
Click to show error
Error: Error validating access token: The session has been invalidated because the user changed their password or Facebook has changed the session for security reasons. Type: OAuthException